Latin órákon mostanában a jó beszéd tulajdonságairól volt szó. Minden órán megnéztünk egy-egy videót beszédekről és aztán kielemeztük őket mindenféle szempontok szerint. Testtartás, hangerő, hanglejtés, beszédtempó, érvelési technika, meggyőző készség, öltözet, és természetesen a tartalom. A beszélők között rengeteg híres ember szólalt fel: George Bush, Angela Merkel, Helmut Schmidt, Donald Trump. Helyenként volt egy olyan érzésem, hogy a beszédek megvitatása átcsap politikai vitába és már egyáltalán nem a témáról beszélünk. Egy Trump beszéd után még fél órával is arról volt szó, hogy a német GDP akkor is nagyobb mint az amerikai.

   A lényeg az, hogy a tanárnő behozott egy tógát, hogy bemutassa, hogy hogy is nézett ki akkoriban, pár ezer évvel ezelőtt egy beszéd. Szépen megmutogatott rajta mindent. Mindig is hatalmas álmom volt, hogy egy ilyen öltözékben virítsak valahol. Már készült volna elpakolni, de ekkor megláttam a helyzetben a lehetőségemet. 17 éven keresztül erre a pillanatra vártam, nem nézhettem tétlenül, ahogy eltűnik az esélyem. Felszólaltam: "Nem lehetne élőben bemutatni a ruhaviseletét, akkor könnyebb lenne elképzelni a helyzetet." 

   Kiharcoltam magamnak a próbabábu szerepét és kevesebb mint egy perc múlva már kint álltam, hogy az alattvalóim felöltöztessenek. A képek magukért beszélnek. Ave!