Az utolsó blog
Don’t cry because it’s over, smile because it happened
-ne szomorkodj, mert vége, mosolyogj, mert megtörtént
Egy év. Pontosabban szólva 11 hónap. Még pontosabban 328 nap. Ennyi idő telt azóta, hogy megérkeztem ide. Egy csereév ideje Németországban. Most éppen mikor ezeket a sorokat gépelem az autóban ülök a fogadó családommal és száguldunk a csehországi autópályán keresztül hazafele. Még pár óra és megérkezek a kis városkámban és újralátom a családom. Mikor belépek otthon az ajtón azzal a csereévem hivatalosan is véget fog érni. Úgy érzem új korszak közeledik. Ez a nyár és az utána jövő iskolaév biztosan teljesen másképp fog telni, mint bármelyik ezelőtt. Már nagyon várom, ahányszor rágondolok izgatott leszek.
Ugyanakkor ez az utolsó időszak is meghatározó szakasza volt az eddigi 17 hosszú életévemnek. Ha visszatekintek, akkor azt tudom mondani, hogy egy év nagyon gyorsan elmegy, mégis rengeteg dolog történik alatta. Annyira, hogy az ember megváltozik tőle testben és lélekben és legfőbbképpen fejben. Sok mindent látsz, sok mindent hallasz, sok féle emberrel találkozol. Mindenki kicsit másképp ábrázolja a saját perspektíváját. Lássuk mivel lettem gazdagabb ebben az évben.
Egy idegen családdal éltem, latin órákon punnyadtam, fociztam németekkel, meglátogattam a brémai muzsikusokat, egy kutya megette a vacsorámat, lejárattam magam egy egész osztály előtt, voltam Oktoberfesten, része voltam egy bicikli utáni nyomozásnak, kosaraztam egy gyilkos ligában, bejártam Németországot, fürödtem a fagyos Északi-tengerben, sütöttem az osztályomnak pogácsát, tartottam németül prezentációt, egy tacskó megette a papucsom, játszottam szenátort latin tanításon, sífutottam, láttam egy profi mentalista előadását, megettem 16 pizza szeletet egy este alatt, utaztam idegenekkel, egy húsvéti nyúl jelmezben ugráltam az utcán, utaztam Lengyelországban, vezettem vitorlás hajót, boncoltam malac szívet, megismertem 374 új embert és egy percét sem bántam meg az egésznek.
Összességében azt tudom mondani, hogy ez alatt az év alatt megtaláltam magamat és sokkal jobban ismerem azt, aki vagyok. Megerősödtem. Ennek az évnek csak pozitív hatásai voltak az életemre. Bárki is vállalkozna egy csereévre, ne gondolkodjon, menjen. Az életben nem azokat a dolgokat bánjuk meg, amiket megtettünk, hanem azokat, amiket nem.
Ezen a nyáron egy könyvön fogok dolgozni, amiben a cserediákság pozitív hatásainak színét javát leírom, hogy ezzel jövő cserediákjainak segítségére lehessek.
Ez egy nagyon meghatározó része volt az életemnek és ennek ti is része lehettetek. Köszönöm az egész éves kitartást és érdeklődést. Nagyon hálás vagyok értetek.
Most pedig lazán, faszán, de igazán előre a jövőbe!
UI: A hajama azért minden képen más mert volt egy hosszú utolsó éjszakám.