Pontosan 5 nap van hátra a hazaindulásig. Olyan ez mintha egy 5 napos nyári táborban lennék. Már látom, hogy nagyon gyorsan el fog telni ez az idő. Most még itt, egy szemhunyással később pedig már otthon. Izgalmas nyár fog rám köszönteni, alig várom.

              Az évem végének közeledtét a német barátaim és osztálytársaim is érezték, így kedd este összejöttünk még egy kis találkozóra. Az összejövetelre egy nagy kertes ház zöldellő pázsitján került sor.

              Először csak ültünk a kerti asztalnál és a hangulat se volt a csúcsponton. Ezen a ponton még nagyon reménykednem kellet benne, hogy a dolog lesz jobb is. Nem akartam azt, hogy csalódottan menjen haza bárki is, ha már ilyen szép számban összegyűltek részben miattam. Egy utolsó jó emléket még hátra akartam hagyni.

              Nyolc körül megérkezett a várva várt pizza és ez beindította az események láncreakcióját. Ha teli az ember hasa, akkor több energiája van és aktívabban vesz részt a társas folyamatok lebonyolításában. Ez is lehetett volna az oka a folyamatok katalitikus beindításának, de nem ez volt. A valódi ok az, hogy a zsír felszívja az alkoholt, így mindenki bátrabban töltött a limonádéból a pohárkájába. Következő két órát játékokkal és beszélgetéssel töltöttük.

              Tíz órakor hatalmas meglepetésben volt részem. Nekem erről nem szóltak, de a többiek már a megbeszélt találkozó előtt egy órával megérkeztek, hogy elkészítsenek egy szuper ajándékot. Sütöttek közösen egy hihetetlenül finom sütit és most figyelj… Dobpergés… Kitöltötték a barátság egyszarvúságos füzetét nekem. A könyvben vicces, de igaz adatok szerepelnek róluk és egy kép, így soha nem fogom elfelejteni őket. Nem mintha ez kép nélkül megtörténhetne.

              Fél 11-kor biciklire szálltunk és eltekertünk az erdőn keresztül az Elba partján fekvő szabad strandig.  Nagyon fognak hiányozni ezek az éjszakai bandás biciklizések a pusztán át. Az utolsó este különösképpen izgalmas túra volt, mert egy héttel ezelőtt hatalmas vihar söpört végig az egész térségen és amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan vitt magával pár fát is. Minden 100. méteren le kellett szállni a két kereken guruló járműről és szépen átemelni egy-egy tönkön. Azt hiszem feltaláltunk egy új olimpiai sportágat, melyet szabadon a gátfutás után gátbiciklizésnek neveznék el.

              Az este hátralevő részében rittyentettünk még egy hatalmas tábortüzet a parton és énekeltünk, mint valami hamis asszonykórus. Végül valamikor kettő és három között értem haza és egy kisebb homok hegyet hagytam magam után a fürdőszobában.

              A következő öt napomat pakolással, takarítással, és szereléssel fogom tölteni.